Élt valamikor régen Firenzében egy szegény kereskedő, aki egyszer hajóra szállt szerencsét próbálni. Hosszas hányódtatások után, amikor éppen egy kikötőben sétált, egy furcsa öltözetű férfival találkozott.
Látja ám a mi kereskedőnk, hogy ez az ember kioldja egy zsák száját, és két pici cicát vesz ki belőle. Az ismeretlen már éppen be akarta dobni a két kiscicát a tengerbe, amikor a kereskedő elővette a pénzes zacskóját.
Egyetlen aranydukát volt benne, de kivette, és odaadta az idegen férfinak.
- Többet nem tudok adni értük – mondta sajnálkozva -, de nagyon megsajnáltam a két szerencsétlen kis jószágot.
Az idegen megköszönte a pénzt, és a két kiscicát zsákostul a kereskedőnek ajándékozta. Az meg még aznap felszállt egy vitorlásra, mely távoli, idegen vidékre hajózott.
Néhány nap múlva egy csodás szigethez értek.
A kereskedő három útitársával nekivágott az útnak. Alig fél óra múlva egy hatalmas bambuszépítményhez értek; ez volt a szigetek királyának a palotája.
A király éppen kint állat az ajtóban. Amikor meglátta az idegeneket, meghívta őket estebédre. Ezüsttányéron fácánokat hoztak be eléjük, halakat, banánt, kókuszdiót, narancsot – csak úgy roskadoztak az asztalok az ínycsiklandó ételektől.
De amikor a kereskedő és útitársai neki akartak látni a falatozásnak egerek százai futottak elő a palota különböző sarkaiból, és egymás után vágtattak fel az asztalokra.
- Bizony – sóhajtott a király -, ilyen kellemetlen vendégeim is vannak. Fele királyságomat odaadnám annak, aki megszabadítana ezektől az átkozott egerektől!
A kereskedő egyet térült, egyet fordult, s máris ott volt újra a palotában. – Engedje meg, felség – hajolt meg -, hogy ezt a két kis állatot átadjam hódolatom jeléül.
Alighogy kivette a cicákat, az egerek cincogva, riadtan szaladtak. Ahányan voltak, annyi felé! De a két cica sem volt ám rest: nyakon csípték valamennyit, s attól a pillanattól kezdve mindenki nyugodtan ebédelt a királyi palotában.
A kereskedő hatalmas vagyonnal tért haza Firenzébe, mert a király megtartotta az ígéretét, s neki adta a fele királyságát.
![]() Miért alszik a medve télen? |
![]() Mi gyávább a nyúlnál |
![]() A róka mint pásztor |
![]() A szarvas aki magát csodálta |
![]() A kincset érő drága cicák |
![]() A teve meg az egér |
![]() A bátor tengelice |
![]() A csökönyös kiselefánt |
![]() Az ostoba és a furfangos |
![]() A tulipánná változott királyfi |
![]() A cinke meg a szél |
![]() A kék sakál |
![]() Palkó és a szamara |
![]() A nyúl és az elefánt |
![]() A kakas gúnyája |
![]() A kovács és a sárkány |
![]() Rókáné asszony keresztelői |
![]() Kinek szól a kakukk |
![]() Az „aranykezű” cipészmester |
![]() A három vándorlegény |
![]() A csuka büntetése |
![]() A fekete madár |
![]() A bugyelláris, a pipa meg a ... |
![]() A fecskék |
![]() A csillagruha |
![]() A gazdag szegénysége |
![]() Mese az eltévedt kisverébről |
![]() A bűvész és a lány |
![]() A mosómedve meg a csiga |
![]() A bajkeverő menyét |
![]() Tükrös Kata |
![]() Kutya-macska barátság |
![]() Civakodás |
![]() A gombakirály |
![]() Borsószem-hercegkisasszony |
![]() Cinegenaptár |
![]() A kisegér nagy utazása |
![]() A kacsa meg a kígyó |
![]() A molnár, a fia meg a szamár |
![]() A bűvös ásó |
![]() Mese a tündérfeleségről |
![]() A három kismalac |
![]() Az oroszlánfejű szamár |
![]() A nyúl meg a tavaszi hó |