Nem is oly rég – talán tegnap vagy tegnapelőtt lehetett – élt, éldegélt három jó barát: a lobbanékony Filip kutya, a kényeskedő Bolyhos cica meg az ábrándos, álmodozó kis sárga kanári – Szívecske. Mindig együtt jártak, ettek, aludtak, és sohase veszekedtek.
Egyszer azonban a sétányon mit láttak?
Nagy, kerek tükör állt a bokorhoz támasztva. Filip tüstént odaszaladt, jókedvű ugrándozással, de ahogy belepillantott, szőrét nyomban felborzolta, s vicsorogni kezdett:
- Hej, te gyáva kutya ott! Csaholsz meg morogsz, idegen létedre? Hát nem tudod, hogy én vagyok a félelmetes Filip? Gyertek, barátaim, verjük meg! – ugatta a tükörbe.
Bolyhos cica tüstént segítségére ugrott, de ahogy a tükörbe pillantott, mérges pofikáját bársonyos mosoly derítette fel, és bájosan ezt dorombolta:
- Hol van itt kutya? Én csak egy gyönyörű cicát látok. Milyen csodás bundája van! – illegette magát a tükör előtt. – Szeretnék barátkozni vele.
A menyét visszakúszott az odújába, várt egy ideig, aztán ismét előmászott, és lekúszott a vaddisznóhoz. Azt mondta:
- Hadd nézzem! – kérte Szívecske, és a tükör elé lebbent. – De hisz itt nincs se kutya, se cica – dalolta -, csak egy szépséges, álmodozó szemű, sárga kanári! Ugye nem haragusztok, ha eléneklem neki a legszebb dalomat?
- Micsoda cica meg kanári? – hörrent fel Filip. – Kutya!
- Nem! – nyávogta szívet tépően Bolyhos. – Cica!
- Nem igaz! – vágta rá a másik kettő.
- Kanári! – fütyülte élesen Szívecske.
- Kutya! – vonyította Filip.
De már ekkor a civakodásból verekedés lett, püfölték, csípték, karmolták egymást, ahol érték, borzasztó mérgesen.
S ekkor egyszer csak megpendült valami … Mind a hárman felkapták a fejüket, és odanéztek. Bele a tükörbe. Egyszerre. S ugyan mit láttak?…
Szörnyen elszégyellték magukat.
Filip bocsánatkérőn csóválni kezdte a farkát. Bolyhos a hátára telepedett, és bársonyos mancsával finoman átölelte a nyakát. Szívecske meg kimerülten, boldogan rebbent a cica fejére, s ott dalra gyújtott.
Ettől kezdve sohase veszekedtek.
A bajkeverő menyét |
Tükrös Kata |
Kutya-macska barátság |
Civakodás |
A gombakirály |
Borsószem-hercegkisasszony |
Cinegenaptár |
A kisegér nagy utazása |
A kacsa meg a kígyó |
A molnár, a fia meg a szamár |
A bűvös ásó |
Mese a tündérfeleségről |
A három kismalac |
A kecskegida és a farkas |
A nyúl meg a tavaszi hó |
Miért alszik a medve télen? |
Mi gyávább a nyúlnál |
A róka mint pásztor |
A szarvas aki magát csodálta |
A kincset érő drága cicák |
A teve meg az egér |
A bátor tengelice |
A csökönyös kiselefánt |
Az ostoba és a furfangos |
A tulipánná változott királyfi |
A cinke meg a szél |
A kék sakál |
Palkó és a szamara |
A nyúl és az elefánt |
Az oroszlánfejű szamár |
A kakas gúnyája |
A kovács és a sárkány |
Rókáné asszony keresztelői |
Kinek szól a kakukk |
Az „aranykezű” cipészmester |
A három vándorlegény |
A csuka büntetése |
A fekete madár |
A bugyelláris, a pipa meg a ... |
A fecskék |
A csillagruha |
A gazdag szegénysége |
Mese az eltévedt kisverébről |
A bűvész és a lány |
A mosómedve meg a csiga |